Nagy a világ, csepp az ember, vízcseppekből áll a tenger, sokan vagyunk, mégis félünk, bezárt falak között élünk. Nem tudunk még jól szeretni, társainkért tűzbe menni, egy világot jobbá tenni, elesettet felemelni. Refrén: Engedjük szívünkbe a Nap sugarát, daloljuk el népünk ősi dalát, szabad lélek előtt nincs soha gát, találja meg lelkünk is végre magát! Érjen el szív... |